«
Vulgata Clementina (1592)
Vul
The Septuagint
LXX
[1]In finem, in laudibus. Psalmus Asaph, canticum ad Assyrios. [1]εἰς τὸ τέλος ἐν ὕμνοις ψαλμὸς τῷ ασαφ ᾠδὴ πρὸς τὸν ἀσσύριον
[2]Notus in Judæa Deus; in Israël magnum nomen ejus. [2]γνωστὸς ἐν τῇ ιουδαίᾳ ὁ θεός ἐν τῷ ισραηλ μέγα τὸ ὄνομα αὐτοῦ
[3]Et factus est in pace locus ejus, et habitatio ejus in Sion. [3]καὶ ἐγενήθη ἐν εἰρήνῃ ὁ τόπος αὐτοῦ καὶ τὸ κατοικητήριον αὐτοῦ ἐν σιων
[4]Ibi confregit potentias arcuum, scutum, gladium, et bellum. [4]ἐκεῖ συνέτριψεν τὰ κράτη τῶν τόξων ὅπλον καὶ ῥομφαίαν καὶ πόλεμον διάψαλμα
[5]Illuminans tu mirabiliter a montibus æternis; [5]φωτίζεις σὺ θαυμαστῶς ἀπὸ ὀρέων αἰωνίων
[6]turbati sunt omnes insipientes corde. Dormierunt somnum suum, et nihil invenerunt omnes viri divitiarum in manibus suis. [6]ἐταράχθησαν πάντες οἱ ἀσύνετοι τῇ καρδίᾳ ὕπνωσαν ὕπνον αὐτῶν καὶ οὐχ εὗρον οὐδὲν πάντες οἱ ἄνδρες τοῦ πλούτου ταῖς χερσὶν αὐτῶν
[7]Ab increpatione tua, Deus Jacob, dormitaverunt qui ascenderunt equos. [7]ἀπὸ ἐπιτιμήσεώς σου ὁ θεὸς ιακωβ ἐνύσταξαν οἱ ἐπιβεβηκότες τοὺς ἵππους
[8]Tu terribilis es; et quis resistet tibi? ex tunc ira tua. [8]σὺ φοβερὸς εἶ καὶ τίς ἀντιστήσεταί σοι ἀπὸ τότε ἡ ὀργή σου
[9]De cælo auditum fecisti judicium: terra tremuit et quievit [9]ἐκ τοῦ οὐρανοῦ ἠκούτισας κρίσιν γῆ ἐφοβήθη καὶ ἡσύχασεν
[10]cum exsurgeret in judicium Deus, ut salvos faceret omnes mansuetos terræ. [10]ἐν τῷ ἀναστῆναι εἰς κρίσιν τὸν θεὸν τοῦ σῶσαι πάντας τοὺς πραεῖς τῆς γῆς διάψαλμα
[11]Quoniam cogitatio hominis confitebitur tibi, et reliquiæ cogitationis diem festum agent tibi. [11]ὅτι ἐνθύμιον ἀνθρώπου ἐξομολογήσεταί σοι καὶ ἐγκατάλειμμα ἐνθυμίου ἑορτάσει σοι
[12]Vovete et reddite Domino Deo vestro, omnes qui in circuitu ejus affertis munera terribili, [12]εὔξασθε καὶ ἀπόδοτε κυρίῳ τῷ θεῷ ὑμῶν πάντες οἱ κύκλῳ αὐτοῦ οἴσουσιν δῶρα
[13]et ei qui aufert spiritum principum; terribili apud reges terræ. [13]τῷ φοβερῷ καὶ ἀφαιρουμένῳ πνεύματα ἀρχόντων φοβερῷ παρὰ τοῖς βασιλεῦσι τῆς γῆς
Source: unbound.biola.edu
Source: sacred-texts.org
Top